Life Fehér Patrik 2025. 05. 11.

Csabai vagy gyulai kolbász? A világ már eldöntötte

Nemrég közzétette a világ legjobb kolbászainak és szalámijainak listáját a világ egyik legnagyobb gasztroértékelő oldala. Élmezőnyben a magyar termékek.

A kolbászok és szalámik szerte a világban népszerűek, és kis túlzással minden tájegységnek megvan a saját tökéletes receptje. Ha rajtunk múlna, mi biztos nem tudnánk nyertest hirdetni a finomságok között, de szerencsére megtette ezt helyettünk a Tasteatlas, a világ egyik legnagyobb gasztronómiai értékelő oldalának lelkes közönsége.

Az oldal májusban tette közzé friss kolbász-, illetve szalámirangsorát. Előbbiben a magyar termékeket többen is megelőzték, az élen például a petrőci kolbász (Szerbia) végzett 4,7 csillagos értékeléssel a maximális ötből. Mögé két horvát, két olasz és egy portugál húskészítmény is befért, ám a hetedik helyen ott figyel a magyar kolbászok közül legjobbra értékelt

csabai kolbász.

A 4,4 csillagra értékelt étel leírásában szerepel, hogy a belevaló húsnak legalább 135 kilósra felhizlalt sertésből kell származnia, az alapanyag minőségét pedig a kézi kicsontozás garantálja. Azt már mi tesszük hozzá, hogy erre jellemző az erőteljes pirospaprikás, szigorúan borsmentes fűszerezés.

Az örök rivális gyulai kolbászt ezen a listán tehát megelőzte a csabai, de előbbinek sincs szégyellnivalója, hiszen a világranglista 20. helyezettje lett 4,3 csillaggal. Ebben a fűszerpaprika közel sem olyan domináns, de ebbe már kell bors. Ez az a kolbászfajta, amit mindig párosan találunk meg.

Ami a szalámikat illeti, a listavezető a 4,6 csillagos olasz Salame di Varzi lett, melynek több variánsa is létezik. A dobogó maradék két fokán azonban magyar finomságok osztoznak: a második helyre 4,4 csillaggal a szegedi szalámi került, míg a harmadik a budapesti téliszalámi, szintén 4,4-es értékeléssel.

Kép: Ralf Hirschberger/picture alliance via Getty Images

A szegedinél elvárás, hogy egy évnél idősebb sertésből származzon a hús, a jószágok pedig Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Hajdú-Bihar és Baranya vármegyéből származhatnak. A szalámi a lassú füstöléstől, a legalább 90 napig tartó érleléstől és a nemespenésztől nyeri jellegzetes látványát és ízét.

A budapesti téliszaláminál kikötés, hogy herélt vagy nőstény disznóból készüljön, melyek már elmúltak egy évesek. Ennek is penészessé válik a külseje az érés során, az eredményt pedig szegfűborsos, fehér borsos és paprikás fűszerezés teszi teljessé.